Okos városok: A jövő városai

Okos város technológia megoldások

Amikor az önkormányzatok egy okos város projektbe kezdenek, gyakran az intelligens digitális megoldások kombinációjába fektetnek be. Ezeket az okos város technológiákat úgy tervezték, hogy együttműködve összekössék a közösséget, javítsák a város lakóinak életminőségét, elősegítsék a fenntarthatósági erőfeszítéseket, javítsák az infrastruktúrát, és támogassák a gazdasági növekedést.

Íme néhány példa az innovatív okos város megoldásokra:

Felhőalapú számítás

A felhőalapú számítás olyan számítási szolgáltatások biztosítása az interneten, nem pedig helyi kiszolgálókon vagy személyi számítógépeken keresztül, mint kiszolgálók, tárhelyek, hálózatkezelés, adatbázisok, szoftverek, elemzések és intelligencia.

Mivel ez a technológia alacsonyabb árkategóriát és egyszerűbb elérhetőséget kínál, a felhőmegoldások egyre népszerűbbek a fogyasztók, a vállalkozások és a kormányzatok számára. Ráadásul a szervezetek általában csak az általuk ténylegesen használt felhőszolgáltatásokért fizetnek. Ez elősegít a vállalkozások és a városi önkormányzatok működési költségeinek szabályozását, valamint a felhőalapú megoldások skálázását a növekedésüknek megfelelően.

Számos városi hivatal telepíti át alkalmazásait, munkaerő-kezelő rendszereit és egyéb kritikus fontosságú kormányzati adatait helyi tárhelyekről a felhőbe az innováció felgyorsítása, a hatékonyság növelése és a költségek csökkentése érdekében. Ez lehetővé teszi, hogy a kormányok agilisebbek és rugalmasabbak legyenek, és közben segítenek a bizalmas személyes adatok védelmében is. A felhőmegoldások emellett lehetővé teszik a városi alkalmazottak és a lakosok számára, hogy távolról is biztonságosan hozzáférjenek az adatokhoz, ami elengedhetetlen a kormányzati szolgáltatások folytonosságához.

A felhőalapú számítástechnika nélkülözhetetlen okos város technológiává vált, mivel ezek a megoldások lehetővé teszik az önkormányok számára a következőket:

• Csökkenthetik a költségeket, mivel nem kell hardverbe és szoftverbe befektetniük, helyszíni adatközpontokat beállítaniuk és futtatniuk, továbbá nem kell felügyelniük az infrastruktúrát.
• A növekedésüknek megfelelően méretezhetnek és biztosíthatják a megfelelő mennyiségű informatikai erőforrásokat, akkor és ott, amikor és ahol szükséges.
• A gyors, hatékony és biztonságos adatközpontok globális hálózata révén jobb teljesítményt biztosíthat.
• Javíthatják a város adatainak, alkalmazásainak és infrastruktúrájának biztonságát és védelmét.
• Gyorsabban dolgozhatnak, és percek alatt nagy mennyiségű számítási erőforráshoz férhetnek hozzá.
• Növelhetik a városvezetők, az alkalmazottak és az informatikai csapatok hatékonyságát.
• Az adatok egyszerű biztonsági mentésével és vészhelyreállításával fenntarthatják a működés folytonosságát.

Mesterséges intelligencia (AI)

A mesterséges intelligencia (AI) a számítógépes rendszerek képessége az emberéhez hasonló kognitív funkciók utánzására, mint például adatok elemzése, új információkból való tanulás és problémák megoldása. Matematika és logika alkalmazásával a számítógépes rendszer szimulálja az emberi gondolkodást a megalapozott döntések meghozatala érdekében.

A mesterséges intelligenciával rendelkező számítógépes rendszerek előrejelzéseket készíthetnek, vagy műveleteket végezhetnek a meglévő adatokban fellelhető minták alapján. A mesterséges intelligencia a hibáiból tanulva növelheti a jövőbeli pontosságát. A kiforrott AI-rendszer gyorsan és pontosan képes feldolgozni az új információkat, így összetett helyzetekben hasznos, például önvezető autókhoz, képfelismerő programokhoz és virtuális asszisztensekhez.

A városi kormányzatok más megoldásokkal, például az IoT-vel, a peremhálózattal és a blokklánccal együttműködve használják ki a mesterséges intelligenciát. A mesterséges intelligenciával ezek az okos városok javíthatják a közösséggel való kommunikációt, gyorsan terjeszthetik az információt a nyilvánosság számára, energiát és vizet takaríthatnak meg, továbbá az intelligens épületektől az intelligens közlekedési lámpákig és az intelligens forgalomszabályozásig bármit elérhetővé tehetnek.

Sok okos város például mesterséges intelligenciát használó csevegőrobotokkal nyújt gyors és pontos válaszokat és információkat az interneten keresztül a lakosoknak. Emellett egyes önkormányzatok AI-érzékelőkbe fektettek be, hogy összegyűjtsék és elemezzék a szállítási adatokat, és leegyszerűsítsék a városi forgalmat. Ezek a prediktív technológiák megváltoztatják a városok vezetésének módját, és javítják a város lakosainak életminőségét.

Eszközök internetes hálózata (IoT)

A eszközök internetes hálózata (IoT) a felhőhöz csatlakoztatott, adatok gyűjtésére és biztonságos továbbítására tervezett berendezések, termékek és eszközök készlete. Az IoT lehetővé teszi a szervezetek számára, hogy gyorsan gyűjtsenek és használjanak adatokat a gyors, megalapozott döntések meghozatala érdekében. Ez az okos városokhoz készült technológia időszerű és releváns elemzési eredményeket kínál, így a szervezetek minden iparágban hatékonyabban működhetnek, és javíthatják az ügyfélélményt.

A világ okosabb városai IoT-érzékelők használatával azonnal rögzítik és értelmezik az adatokat. Az IoT által biztosított megállapítások révén a városvezetők jobban megérthetik, hogy mi történik a közösségeikben, közel valós időben. Ez az okos város technológia lehetővé teszi az önkormányzatok számára az intelligens infrastruktúra csatlakoztatását, a folyamatok távoli monitorozását, a valós idejű nyomon követés megvalósítását és az üzemeltetés javítását a városon belül.

Az okos városok önkormányzatai egyre gyakrabban használják az IoT-t két fontos feladat, a távoli monitorozás és prediktív karbantartás megvalósításához.

A távoli monitorozással a rendszergazdák folyamatosan vagy rendszeres időközönként figyelhetik az eszközöket, például a járműveket és a nehéz gépeket. Ez lehetővé teszi a városvezetők számára az eszköz helyének, teljesítményének és állapotának nyomon követését. Az ilyen okos város technológiával a város önkormányzata a következő előnyökhöz juthat:

• Csökkenthetik az üzemanyag-, a karbantartási és a szolgáltatási költségeket.
• Pontosíthatják a város közigazgatási folyamatait.
• Jobb felhasználói élményt nyújthatnak a lakosok számára.
• Csökkenthetik a járművek és a gépek elhasználódását.
• Növelhetik a szolgáltatási előjegyzések napi számát.
• Hatékonyabban irányíthatják a járműveket.
• Javíthatják a városlakók és a városi alkalmazottak biztonságát.

A prediktív karbantartás gépi tanulási szoftvereket is tartalmaz az adatok elemzéséhez, az eredmények előrejelzéséhez és a műveletek automatizálásához. Ez a technológia lehetővé teszi a városvezetők számára a zavarok azonosítását és elhárítását, mielőtt azok jelentős problémává válnának. A prediktív karbantartás segít az okos város vezetésének:

• Beazonosítani azokat a műszaki vagy működési problémákat, amelyek meghibásodáshoz vagy lassuláshoz vezetnek.
• Meghatározni, hogy milyen pótalkatrészeket kell készleten tartani javítási problémák esetére.
• Előrejelezni és megelőzni a berendezések meghibásodását még azok bekövetkezése előtt.

Az IoT-be fektető önkormányzatok ezzel az okos város megoldással nagyobb értéket nyújthatnak a nyilvánosságnak, személyre szabottabb módon léphetnek kapcsolatba az emberekkel, csökkenthetik az anyag- és munkapazarlást, valamint növelhetik a működési hatékonyságot.

Blokklánc-technológia

A blokklánc egy decentralizált, digitális adatbázis, amely lehetővé teszi az adatok szimultán használatát és megosztását egy nagy, nyilvánosan elérhető hálózaton belül. A szervezetek és az önkormányzatok ebbe az innovatív technológiába fektetnek, hogy hatékonyabb ellátási láncokat hozzanak létre, egyszerűsítsék az összetett folyamatokat, csökkentsék a csalásokat, és gyorsan ellenőrizhessék a tranzakciókat.

A blokklánc lehetővé teszi a hálózati résztvevők számára, hogy központosított rendszergazda nélkül megbízhatóan és átláthatóan megoszthassák az adatokat. Ez a funkció különösen hasznos a települési önkormányzatok számára. Ennek az az oka, hogy a városokban általában sok érintett van, akiknek biztonságosan kell tudniuk információkat cserélni a működés fenntartásához, a kritikus döntések meghozatalához és a szolgáltatások egyszerűsítéséhez.

Az okos városok a következőkre használják a blokkláncmegoldásokat:

• Egyszerű és biztonságos adatcserére.
• Hivatalok közötti együttműködés elősegítésére.
• Egy képbe hozni a város ellátási láncait.
• A csalások csökkentésére, és a pénzügyi tranzakciók gyorsabban ellenőrzésére.
• Intelligensebb és hatékonyabb ellátási láncok létrehozására.
• Az adatviták egyeztetési eljárásának egyszerűsítésére audit és jogszabályi megfelelőség terén.
• Az energiafelhasználás, városfejlesztés és a népességnövekedés kezelésére.

Peremhálózati számítás

A peremhálózati számítás a számítási infrastruktúrának a tényleges adatforráshoz közelebb való elhelyezésének eljárása. Ez csökkenti a hálózati késleltetést (a kommunikációban megjelenő késést) és a túlzott sávszélesség-használatot, miközben gondoskodik a szolgáltatás folytonosságáról még akkor is, ha a felhőkapcsolatokban megszakítások vannak.

Az okos városok világszerte használják a peremhálózati számítás és az IoT, AI és felhőmegoldások kombinációját a kritikus fontosságú önkormányzati szolgáltatások és infrastruktúra működési folytonosságának biztosítására.

Más technológiákkal összehangolva a peremhálózati számítástechnikai megoldások a következőket teszik lehetővé a városok önkormányzatai számára:

• A késéssel vagy a csatlakozással kapcsolatos problémák kezelését a forráshoz közeli adatfeldolgozással.
• Az IoT- vagy adatközpont-adatok feldolgozását, rendezését és elemzését annak meghatározására, hogy mire kell azonnal reagálni, és mit tárolható a felhőben.
• Az adatok elemzését gyors és gyakorlatban hasznosítható betekintésekhez mesterséges intelligencia és gépi tanulás használatával.
• A hálózati adatok hatékony és egyszerű átvitelét a felhő és a peremhálózat között.
• Alkalmazások távoli helyeken való futtatását a gyorsabb tranzakciók és a kevesebb sávszélesség-korlát érdekében.
• Az előírásoknak való megfelelést olyan gépi tanulási modelleket használatával, amelyek figyelmeztetik a rendszergazdákat a potenciálisan bizalmas adatokra.

A londoni Heathrow repülőtér például peremhálózatot, mesterséges intelligenciát és gépi tanulást használ egy 3D-s szkennerrel kombinálva, hogy megakadályozza az illegális vadvilági csempészetet.

Kiterjesztett valóság (AR)

A kiterjesztett valóság (AR) olyan technológia, amely egy számítógép által létrehozott képet vetít egy valós elrendezésre, így a felhasználó egy összetett nézetet kap. Számos szervezet használja ezt az interaktív technológiát arra, hogy betanítsa az alkalmazottakat, és világos képet nyújtson a dolgozóknak azokról a területekről, amelyeket nem tudnak könnyen elérni vagy látni.

A fejlett AR-megoldásokkal a felhasználók számos olyan feladatot végezhetnek el, amelyek túl bonyolultak vagy veszélyesek lennének ezen intelligens technológia nélkül. Egyes városi dolgozók például olyan mobileszközöket használnak, amelyek a közművekről és eszközökről készült képeket vetítenek ki, amikor föld alatti területeket vizsgálják. Ez lehetővé teszi a dolgozók számára, hogy lássák, hol futnak a csövek az úttest alatt, és meghatározzák azok működési állapotát. A Seattle-i King megye elismerésben részesült azért, hogy vegyes valósági eszközzel tanítja be egy szennyvíztisztító üzem kezelőszemélyzetét.

Az okos városok önkormányzatai az AR lehetőségeit a következőkre is kihasználják:

• Az összetett várostervezési és -építési projektek egyszerűsítésére.
• Szakértői tanácsok és támogatás kérésére távoli helyeken végzett munka során.
• Lehetővé tenni az alkalmazottak számára a gyakorlati, lépésenkénti útmutatásokkal való tanulást.
• Segítséget nyújthat a terepmunkásoknak a feladatok gyors, hatékony és biztonságos elvégzéséhez.
• Az ellenőrzések és az engedélyezési folyamatok egyszerűsítésére.