Útmutató az ESG-adatok és az ÜHG-kibocsátás nyilvántartásához | Microsoft Fenntarthatóság

Az ESG-adatkezelés a szervezeten belüli környezeti, közösségi és cégirányítási (ESG) adatok gyűjtésének, rendszerezésének, elemzésének és a jelentések készítésének folyamatát jelenti. Biztosítja az ESG-adatok szabatosságát, sértetlenségét és hozzáférhetőségét, lehetővé téve a szervezetek számára, hogy magabiztosan mérhessék ESG-pontszámukat, azonosíthassák a fejlesztendő területeket, és hatékonyan kommunikálhassák ESG-eljárásaikat az érintettek felé.

Az ESG-adatkezelés a vállalati felelősségvállalás és a környezeti fenntarthatóság  fontos részét képezi. Számos befektető már használja az ESG-kritériumokat a potenciális befektetések elemzésekor.

A környezetvédelmi szempontok  olyan területeket foglalnak magukban, mint:

• Hulladékcsökkentés
• Vízvédelem
• Energiahatékonyság

A közösségi elemek gyakran a következőkre összpontosulnak:

• Sokszínűség és befogadási szabályzatok
• Munkahelyi biztonság
• Emberi jogok és munkakapcsolatok

Végül a cégirányítás olyan belső szabályzatokat foglal magában, mint például:

• Igazgatósági struktúra és sokszínűség
• Korrupcióellenes szabályzatok
• Vezetői díjazás

A hatékony ESG-adatkezelés segíthet a szervezeteknek a kockázatkezelésben és a vállalati hatékonyság növelésében, miközben a fenntarthatóság  és a vállalati felelősségvállalás terén is fejlődést biztosít. Ez hozzájárulhat a szervezet nyilvánosság általi megítélésének javításához, és versenyelőnyt biztosíthat.

Az ESG adatintelligencia egyre fontosabbá válik a vállalatok számára, amennyiben átfogó fenntarthatósági stratégiák kialakításáról és végrehajtásáról van szó. Mivel az ESG-adatok a vállalatok számára pillanatképet nyújtanak teljesítményükről és hatásukról, segíthetnek a működésükkel kapcsolatos kockázatok és lehetőségek azonosításában. A fenntarthatósági adatok a továbbiakban felhasználhatók megoldások kidolgozására, és segíthetnek a szervezeteknek a  nettó nulla kibocsátás elérésében.

Az ESG-adatok felhasználása a döntéshozatalban lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy a pénzügyi teljesítménymutatókon túlmenően is megvizsgálhassák tevékenységük hatását. Az ESG-tényezőket figyelembe véve a szervezetek olyan vállalati felelősségvállalási kezdeményezéseket (CRI) hozhatnak létre és olyan üzleti terveket fogalmazhatnak meg, amelyek gyakran hatékonyabb és nagyobb hosszú távú értéket képviselő eredményeket biztosítanak, mint azok, amelyek kizárólag a pénzügyi teljesítményen alapulnak.

Az ESG-adatok elemzése például olyan üzleti döntésekhez vezethet, amelyek javítják a működési hatékonyságot, például a gyártási folyamatok  vagy a szállítási hálózatok egyszerűsítése révén. Ezenkívül az alternatív energiaforrásokba — például a nap- vagy geotermikus energiába — való befektetés jelentős értéket képvisel a környezeti következmények figyelmen kívül hagyásával végrehajtott költségcsökkentő intézkedésekkel szemben, mivel az ilyen típusú beruházások a márka értékét növelik, miközben egyúttal a kockázati szinteket is kezelik.
 

ESG-adatintelligencia-alapkonfiguráció létrehozása kibocsátás-nyilvántartással

Az ESG-adatok alapkonfigurációja pontos és átfogó kibocsátás-nyilvántartást igényel. Ez kritikus fontosságú lépés a szervezet környezeti és társadalmi hatásainak megértéséhez és csökkentéséhez. Az ÜHG-kibocsátás megfelelő nyilvántartásához ismerni kell a szervezet működéséhez kapcsolódó összes kibocsátási forrást. A leggyakoribb kibocsátási források a következők:

• Fosszilis tüzelőanyagok elégetése villamos energia és közlekedés céljából.
• Földhasználati változások (például erdők mezőgazdasági célú hasznosítása).
• Hulladéktermelés és vízfogyasztás.

Az ESG-adatok alapkonfigurációjának meghatározásakor a kibocsátás-nyilvántartási tevékenységek hatókörének meghatározása is kritikus fontosságú. A szervezetek dönthetnek például úgy, hogy intézményszintű elemzéssel kezdenek, amely az egyes telephelyek ÜHG-kibocsátását vizsgálja, vagy globális méretekben elemezhetik a szervezet egészének működését. A hatókör meghatározása után a következő lépések a fenntarthatósági adatok összegyűjtése, kiszámítása és rögzítése a jelentéskészítéshez.

A szervezetek hatékonyan mérhetik és kezelhetik ÜHG-kibocsátásukat, csökkenthetik szén-dioxid-kibocsátásukat és ESG-jelentést készíthetnek az alábbi intézkedések betartásával:

1. Határok kijelölése. Határozza meg a szén-dioxid-kibocsátás felmérésének szervezeti határait. Ez magában foglalja annak meghatározását, hogy mely műveletek, létesítmények és tevékenységek tartoznak ide.
2. Adatgyűjtés. Gyűjtsön adatokat az energiafogyasztásról, az üzemanyag-felhasználásról, a hulladéktermelésről és egyéb releváns tevékenységekről a kijelölt határokon belül. Ez magában foglalhatja a közüzemi számlák felülvizsgálatát, a felmérések lebonyolítását és a felügyeleti rendszerek használatát.
3. Kibocsátások kategorizálása. Az összegyűjtött adatokat az üvegházhatású gázokról szóló protokoll által meghatározott három kategóriába sorolja:
   
   • 1. hatókör: A saját tulajdonú vagy ellenőrzött forrásokból származó közvetlen kibocsátások (például üzemanyag helyszíni elégetése és a vállalat tulajdonában lévő járművek).
   • 2. hatókör: A megvásárolt villamos energiából, hőből vagy gőzből származó közvetett kibocsátás.
   • 3. hatókör: Az értékláncból származó indirekt kibocsátások, beleértve az olyan tevékenységeket, mint a szállítás, a beszerzés, a hulladékkezelés és az alkalmazottak ingázása.
     
4. Kibocsátás kiszámítása. Használja a megfelelő kibocsátási tényezőket és számítási módszereket az összegyűjtött adatok ÜHG-kibocsátássá konvertálásához. Különböző eszközök és szén-dioxid-kibocsátási megoldások segíthetnek leegyszerűsíteni ezt a folyamatot.
5. Kibocsátási források azonosítása. Elemezze a kiszámított kibocsátási adatokat a szervezeten belüli fő kibocsátási források azonosítása érdekében. Ezek közé tartozhatnak az energiaigényes folyamatok, a nem hatékony berendezések vagy a magas kibocsátással járó szállítási módszerek.
6. Csökkentési célok beállítása. A kibocsátási források elemzése alapján állapítson meg csökkentési célokat minden egyes kibocsátási hatókörre vonatkozóan. A célok meghatározásakor vegye figyelembe az iparági benchmarkokat, a szabályozási követelményeket és az érdekelt felek elvárásait.
7. Csökkentési stratégiák implementálása. Stratégiák kidolgozása és végrehajtása a célok elérése és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében. Ez tartalmazhat energiahatékonysági intézkedéseket,megújuló energiaforrások adoptálását, hulladékgazdálkodási fejlesztéseket, az ellátási lánc optimalizálását, a munkavállalói elkötelezettségét és más, a kibocsátás csökkentését célzó kezdeményezéseket.
8. A fejlődés figyelése és nyomon követése. Rendszeresen kövesse nyomon szervezetének ÜHG-kibocsátását, hogy kiértékelhesse a csökkentési célok felé tett előrehaladást. Ez tartalmazhat folyamatos adatgyűjtést, teljesítménymutatókat és időszakos auditálásokat. Szükség szerint módosíthatja a stratégiákat a folyamatos fejlődés biztosítása érdekében.
9. Jelentés és kommunikáció. Ossza meg szervezetének ESG-adatait, csökkentési céljait és az elért eredményeket a szabályozó testületekkel és az érdekelt felekkel — mind a belső (alkalmazottak és vezetőség), mind a külső (befektetők, ügyfelek és a nyilvánosság) érintettekkel — fenntarthatósági jelentések, környezetvédelmi tájékoztatók és iparági kezdeményezések révén.
10. A szállítók bevonása és együttműködés. Vegye fel a kapcsolatot a szállítókkal, az ügyfelekkel és más partnerekkel az értéklánc teljes kibocsátásának kezelése érdekében. Működjön együtt az iparági társakkal, vegyen részt az iparági kezdeményezésekben, és keressen külső szakértelmet a fenntarthatósági törekvések javítása érdekében.

A fenntarthatósági erőfeszítéseiket fokozni kívánó vállalatok jelentős előnyöket élvezhetnek, ha adoptálnak bizonyos ESG-jelentéssel kapcsolatos  ajánlott eljárásokat. Ezáltal a szervezetek javíthatják a kibocsátás-nyilvántartás és a fenntarthatósági jelentés minőségét és hitelességét, demonstrálhatják a fenntarthatóság iránti elkötelezettségüket, és hatékonyan léphetnek kapcsolatba az érdekelt felekkel.

A fenntarthatósági és ESG-jelentési ajánlott eljárások adoptálásával a szervezetek segítséget kapnak a következőkben:

1. Átfogóbban kiértékelhetik környezeti és közösségi hatásaikat, azonosíthatják a fejlesztendő területeket, és tartalmas fenntarthatósági célokat tűzhetnek ki.
2. Javítsa a vállalat hírnevét és hitelességét az érdekelt felek — köztük a befektetők, az ügyfelek és a munkavállalók — körében.
3. Valósítsa meg a költségmegtakarítási lehetőségeket, fokozza a működési hatékonyságot, és kezelje az ESG-tényezőkkel kapcsolatos kockázatokat.
4. Ösztönözze az innovációt a fenntartható eljárások támogatásával, valamint a változó piaci igényekhez és fogyasztói preferenciákhoz igazodó új termékek és szolgáltatások fejlesztésének elősegítésével.

Ráadásul azok a szervezetek, amelyek az ESG-adatok gyűjtését és a fenntarthatósági előrehaladásról való jelentéstételt korán elkezdik, versenyelőnyre tehetnek szert azokkal a szervezetekkel szemben, amelyek várakozó álláspontra helyezkednek. Azáltal, hogy a fenntarthatóság terén vezető pozícióba helyezik magukat, a korai felhasználók megkülönböztethetik magukat a piacon, vonzzák a szociálisan tudatos befektetőket, és erősebb kapcsolatokat építenek ki a fenntarthatóságot prioritásként kezelő ügyfelekkel.

A korai adoptálók segíthetnek a kibocsátási nyilvántartás és a fenntarthatósági jelentéstétel standardjainak és kereteinek kialakításában is, ami befolyásolhatja az iparági eljárásokat és szabályozásokat. Másrészt, azok a szervezetek, amelyek nem helyezik előtérbe ezeket az erőfeszítéseket, azt  kockáztatják, hogy lemaradnak versenytársaiktól, nehezen tudnak felzárkózni a változó jelentéstételi követelményekhez  és az érdekelt felek elvárásaihoz, és potenciálisan árthatnak a hírnevüknek.

Az ESG-standardok és keretrendszerek használata

A fenntarthatósággal kapcsolatos ajánlott eljárások adoptálásán túl a szervezetek számára előnyös lehet, ha az ESG-standardokat  beépítik mindennapi üzleti funkcióikba. Ez hosszú távon javíthatja az ESG-pontszámokat és a pozitív eredményeket. Például:

• Az ESG-szabványok az ellátási láncba és a beszerzési folyamatokba történő integrálásával a szervezetek könnyebben azonosíthatják a fenntartható beszállítókat, kezelhetik a kockázatokat, és gondoskodhatnak a felelős forráskezelésről.
• Az energiatakarékos eljárások implementálása, a hulladék csökkentése és az erőforrás-felhasználás optimalizálása a műveletek során nem csupán a költségmegtakarítást, hanem a fenntarthatósági teljesítményt is javítja.
• Az ESG-tényezők előtérbe helyezése a humánerőforrás- és munkaerő-gazdálkodási gyakorlatokban segíthet a legkiválóbb szakemberek megnyerésében és megtartásában, a munkavállalók elkötelezettségének fokozásában és az általános termelékenység javításában.

Az ESG-standardok  beépítése a terméktervezésbe, -fejlesztésbe és -marketingbe megerősítheti a márka hírnevét, eleget tehet a fogyasztói elvárásoknak, és növelheti az ügyfelek hűségét.

Bár a fenntarthatóság és a felelős vállalati magatartás bemutatásához elengedhetetlen, a kibocsátás nyilvántartása bonyolult feladat lehet.

Az egyik jelentős kihívás az adatgyűjtés és -kezelés. A kibocsátás nyilvántartása érdekében a szervezeteknek hatalmas mennyiségű információt kell összegyűjteniük különböző forrásokból a tevékenységük különböző területeiről. Ezen adatok pontosságának és teljességének biztosítása idő- és erőforrás-igényes feladat lehet.

Miután egy szervezet összegyűjtötte és elemezte az ESG-adatokat, a vállalatnak ésszerű célokat kell kitűznie a fenntarthatósági fejlődés előmozdítása érdekében. Ugyanakkor nehéznek bizonyulhat a megfelelő egyensúly megtalálása a globális fenntarthatósági célkitűzésekkel összhangban lévő ambiciózus célok kitűzése, valamint a vállalat képességei és erőforrásai mellett elérhető célok meghatározása között.

További kihívást jelent a standardizált keretrendszerek és jelentéstételi követelmények hiánya. Az ÜHG-nyilvántartás jelenleg is fejlődik, és nincs általánosan elfogadott mérési és jelentéstételi standard. A szervezeteknek nehézséget okozhat a megfelelő keretrendszerek és metódusok kiválasztása az ESG-pontszámuk kiértékeléséhez. Emellett a különböző érdekelt felek jelentéskészítési követelményei eltérőek lehetnek.

Bár az átláthatottság és a közzététel elengedhetetlen a bizalom és a hitelesség megteremtéséhez, az összetett adatok világos és érthető módon történő közvetítése nem könnyű. A szervezeteknek a bonyolult technikai információkat olyan tartalmas betekintéssé és narratívává kell alakítaniuk, amely a különböző érdekelt csoportok — köztük a befektetők, az ügyfelek, a munkavállalók és a közösségek — számára is elfogadható, ami tovább bonyolítja a kibocsátási nyilvántartás és a jelentéstétel összetettségét.

Az ÜHG-kibocsátás nyilvántartása és ESG adatkezelési megoldások

A szervezeteknek megbízható adatkezelési folyamatokat kell kialakítaniuk, és megfelelő technológiákba és megoldásokba kell befektetniük a fenntarthatósággal kapcsolatos jelentéstételi eljárások javítása érdekében.

Néhány példa az átalakító technológiákra ezen a területen:

• Adatkezelési és elemzési eszközök— Ezek az eszközök segítenek a vállalatoknak nagy mennyiségű ESG-adat hatékony gyűjtésében, integrálásában és elemzésében, miközben javítják az adatok pontosságát és valós idejű elemzéseket biztosítanak.
• Eszközök internetes hálózata (IoT) és érzékelőtechnológia— Az IoT-eszközöket és -érzékelőket egyre gyakrabban alkalmazzák a környezeti adatok, például az energiafogyasztás, a kibocsátások és a vízhasználat valós idejű rögzítésére és monitorozására.
• Blokklánc technológia— Az átlátszóságot, nyomon követhetőséget és megváltoztathatatlanságot kínáló blokklánc értékes technológiának számít a fenntarthatóságra vonatkozó jelentéstételi eljárások javításában.
• Mesterséges intelligencia (AI) és gépi tanulás (ML)— Az AI- és ML-technológiák nagy adathalmazokat elemezhetnek, mintázatokat azonosíthatnak, és értékes elemzési eredményeket hozhatnak létre a szén-dioxid-kibocsátási nyilvántartáshoz és az ESG-adatkezeléshez.
• ESG jelentéskészítő szoftver— Dedikált ESG jelentéskészítési megoldások segítségével a szervezetek előre meghatározott keretrendszerek, adatsablonok és teljesítménymutatók használatával egyszerűsíthetik a jelentéskészítési folyamatokat az adott jelentéskészítési standardoknak megfelelően.

Fedezze fel a Microsoft fenntarthatósági megoldásait

Megtudhatja, hogyan rögzítheti, jelentheti és csökkentheti a környezeti hatásokat a  Microsoft Sustainability Manager segítségével. Emellett megtudhatja, hogyan segíthet a Kibocsátási hatás irányítópult  a Microsoft Azure és a Microsoft 365 felhőszolgáltatások használatával kapcsolatos szén-dioxid-kibocsátás — és a már megtakarított kibocsátás — becslésében.