Trace Id is missing

A vállalati karbonlábnyom csökkentése: Egy szebb jövő közös építése

A továbbiakban többet is megtudhat a vállalati karbonlábnyom csökkentéséről és annak fontosságáról, valamint arról, hogy magánszemélyek és szervezetek világszerte hogyan kötelezik el magukat e kritikus ügy mellett.

Mi az a karbonlábnyom?

A karbonlábnyom azon kibocsátott szén-dioxid (CO2) és egyéb üvegházhatást okozó gázok (ÜHG) mértéke, amelyet egy adott személy, szervezet, termék, szolgáltatás vagy tevékenység idéz elő. Az egyéni karbonlábnyom mérete számos tényezőtől függ, többek között a közlekedési módoktól, az utazások gyakoriságától, az otthoni vagy az üzemeltetés közbeni energiafogyasztástól, a vásárlási és az evési szokásoktól, valamint a teljes hulladéktermeléstől. A vállalati karbonlábnyom mérete számos tényezőtől függ, például a gyártási hulladékok kezelésétől, az irodai energiahatékonyságtól, a szállítási módoktól, a fenntartható termeléstől és fejlesztéstől és így tovább.

A karbonlábnyomok két kategóriába sorolhatók:

  • Közvetlen kibocsátás – Ezek a kibocsátások olyan tevékenységekből származnak, amelyeket felett Ön közvetlen kontrollt gyakorol, például az irodai klímaberendezés működtetéséből vagy egy járműflotta kezeléséből.
  • Közvetett kibocsátás – Ezek a kibocsátások az Ön által fogyasztott áruk és szolgáltatások, például az irodájában felhasznált villamos energia vagy az Ön által elfogyasztott élelmiszerek megtermeléséhez felhasznált víz előállításából származnak.

Az egy főre jutó fogyasztást tekintve az Egyesült Államoknak van a legnagyobb karbonlábnyoma. Az átlagos amerikai fogyasztó 16 tonnával járul hozzá a környezetkárosodáshoz, ami a négy tonnás globális átlag nyolcszorosa. Íme néhány statisztikai adat az USA üvegházhatásúgáz-kibocsátásának mértékéről és elsődleges forrásairól:

  • 2018-ban az Egyesült Államok 6,677 millió tonna üvegházhatású gázt bocsátott ki energiával kapcsolatos forrásokból. Ez a világ energiával kapcsolatos teljes szén-dioxid-kibocsátásának körülbelül 14 százalékát tette ki az adott évben.
  • Az egyesült államokbeli teljes kibocsátás mintegy 81 százaléka fosszilis tüzelőanyagok – például földgáz, olaj és szén – elégetéséből származik, amelyekkel villamos energiát termelnek, épületeket fűtenek, járműveket hajtanak és más ipari folyamatokat működtetnek.
  • Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala (EPA) szerint az üvegházhatású gázok legnagyobb kibocsátója az USA-ban a közlekedés és szállítmányozás, amely az összes kibocsátás 29 százalékát adta 2018-ban.
  • A közlekedéssel és szállítmányozással kapcsolatos kibocsátások többsége a személy- és tehergépkocsikból származik, amelyek a szektor kibocsátásának mintegy 60 százalékáért felelősek.

 

A karbonlábnyom meghatározása és jelentése

A karbonlábnyom az egyik módszer az emberi tevékenységek környezetre gyakorolt hatásának mérésére az üvegházhatásúgáz-kibocsátás szempontjából. A három legfontosabb üvegházhatású gáz a szén-dioxid (CO2), a metán (CH4) és a dinitrogén-oxid (N2O):

  • A fosszilis tüzelőanyagok, mint a földgáz, a szén és a kőolaj elégetése jelentős mennyiségű CO2-t bocsát a légkörbe.
  • A CH4-kibocsátás elsősorban az állattartásból és a hulladéklerakókból származik.
  • Az N2O-ért nagyrészt a műtrágyák, a vegyszerek és más ipari eljárások felelnek.

Ezek a gázok megtartják a hőt a Föld légkörében, ami a bolygó felmelegedését okozza. Ezt a folyamatot nevezik éghajlatváltozásnak, és fenyegetést jelent a bolygónkra és az életmódunkra.

 

A karbonlábnyom történelmének összefoglalása

A karbonlábnyom egy viszonylag új fogalom, bár az emberi tevékenység évszázadok óta hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásához. Az 1800-as években az ipari forradalomnak és a növekvő városi lakosságnak is köszönhetően a kibocsátás jelentősen megnőtt. Ebben az időszakban terjedt el a fosszilis tüzelőanyagok energiatermelésre való felhasználása.

Emellett a városok és gyárak fejlődését kísérő erdőirtás is növelte az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ennek oka, hogy a fák elnyelik a CO2-t a légkörből, és a kivágásuk az üvegházhatású gázok nagyobb mértékű felhalmozódásához vezetett.

A „karbonlábnyom” kifejezés eredetét gyakran Mathis Wackernagel svájci származású regionális tervezőnek és William Rees kanadai ökológusnak tulajdonítják, akik 1995-ben könyvet írtak Ökológiai lábnyomunk – Hogyan mérsékeljük az ember hatását a Földön? címmel. Ebben leírták, hogyan gondolhatunk a bolygóra gyakorolt hatásunkra egy környezeti lábnyom gyanánt, és a CO2-kibocsátást használták e hatás mérésének egyik módjaként.

A szén-dioxid-kibocsátás tárgyalásakor a „CO2” kifejezést gyakran az „üvegházhatású gázokkal” felcserélhetően használják. A CO2 mellett azonban számos más gáz is hozzájárul az éghajlatváltozáshoz – a Föld légköri hőmérsékletének fokozatos növekedéséhez –, mivel ezek a gázok hőt tartanak vissza a légkörben, jelentős környezeti változásokat előidézve ezáltal. Nemrégiben vezették be a szén-dioxid egyenérték (rövidítve CO2e) kifejezést az összes üvegházhatású gáz közös egységgel való kifejezésére. A jelen cikkben a „szén-dioxid-kibocsátás”, az „üvegházhatású gázok” és a „CO2e” kifejezéseket használjuk az egyéni és vállalati karbonlábnyom kiszámításakor figyelembe vett kibocsátások leírására.

Mi az a szén-dioxid-eltávolítás?

A szén-dioxid-eltávolítás olyan technológiára vagy megközelítésre utal, amely eltávolítja a CO2-t a légkörből, majd úgy tárolja, hogy megakadályozza a légkörbe való visszaengedését. A szén-dioxid-eltávolítás azért fontos, mert azáltal, hogy csökkenti a légköri üvegházhatású gázok koncentrációjának általános szintjét, segíthet az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.

Számos különböző szén-dioxid-eltávolítási módszer létezik, például:

  • Közvetlen megkötés a levegőből – Ez a technológia a CO2 a levegőből való megkötését, majd föld alatti tárolását jelenti.
  • Bioenergia szén-dioxid-leválasztással és -tárolással (BECCS) – Ez a megközelítés a biomassza (növényi anyagok) elégetésével történő energiatermelést, majd a keletkező CO2-kibocsátás megkötését és tárolását jelenti.
  • Fokozott időjárásnak való kitétel – Ennél a módszernél zúzott kőzeteket szórnak szét mezőgazdasági területeken vagy más nyílt területeken. Ezután a kőzetek és a légköri CO2 reakciójával új ásványok keletkeznek, amelyek a talajban tárolódnak.

Ezen módszerek mindegyikének megvannak a maga előnyei és hátrányai, nem létezik egységes megoldás a szén-dioxid eltávolítására.

Milyen hatással van a szén-dioxid eltávolítása a bolygónkra és a jövőnkre?

A szén-dioxid eltávolítása segíthet enyhíteni az éghajlatváltozást és különböző hatásait, beleértve az emelkedő tengerszinteket, a szélsőségesebb időjárási eseményeket és a vadon élő állatok élőhelyeinek elvesztését. Emellett hozzájárulhat a levegőminőség és a vízkészletek javításához, valamint új gazdasági lehetőségeket teremthet, például a szén-dioxid-eltávolítási technológiák fejlesztésével és alkalmazásával kapcsolatos munkahelyeket.

Világszerte számos szervezet dolgozik azon, hogy különböző módszerekkel, többek között faültetéssel, az erdők megőrzésével és helyreállításával, valamint zöld infrastruktúra létrehozásával távolítsa el a szén-dioxidot a légkörből. Ilyen szervezetek többek között a következők:

  • Carbonfund.org
  • The Nature Conservancy
  • World Wildlife Fund (WWF)
  • Natural Resources Defense Council (NRDC)

A negatív kibocsátású technológiák létrehozása és alkalmazása révén az olyan nagyvállalatok is részt vállalnak a szén-dioxid-eltávolítási erőfeszítések iránti elkötelezettségben, mint a Microsoft.

Az üvegházhatású gázok kibocsátási forrásai

A szervezetek minden döntése – és minden tevékenysége – befolyásolja azt, hogy mennyi CO2 kerül a légkörbe. Mindannyiunk felelőssége, hogy mindent megtegyünk a karbonlábnyom csökkentése és az éghajlatváltozás lassítása érdekében.

Mielőtt megvizsgálnánk a környezetre kifejtett hatásunk és a karbonlábnyomunk csökkentésének konkrét módszereit, fontos tisztában lennünk az éghajlatváltozáshoz hozzájáruló legjelentősebb tényezőkkel.

A Co2e-kibocsátást növelő tevékenységek

Az üvegházhatású gázok három legjelentősebb kibocsátási forrása a fosszilis tüzelőanyagok (szén, olaj és földgáz) elégetése, az erdőirtás és a mezőgazdaság.

 

 

Nagy gépek egy olyan mezőn, ahol fosszilis tüzelőanyagokat bányásznak.

Fosszilis tüzelőanyagok

A fosszilis tüzelőanyagok elégetése az üvegházhatású gázok kibocsátásának fő forrása világszerte, amely az összes kibocsátás mintegy kétharmadát teszi ki. A fosszilis tüzelőanyagokat villamosenergia-termeléshez, valamint személy- és tehergépkocsik, vonatok, hajók és repülőgépek meghajtásához égetik el. Ezeknek az üzemanyagoknak az elégetése szén-dioxidot (CO2) bocsát ki, amely üvegházhatású gáz.

Egy erdő melletti nagy mező madártávlatból.

Erdőirtás

Erdőirtásról akkor beszélünk, amikor mezőgazdasági vagy területfejlesztési célokból vágnak ki erdőket. A fák a fotoszintézis során CO2-t nyelnek el a légkörből, és azt oxigén előállítására és felszabadítására használják fel. Erdőirtások esetén kevesebb CO2 tud természetes úton elnyelődni, ami az üvegházhatású gázok nagyobb mértékű felhalmozódását eredményezi. Az erdőirtás a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás körülbelül 17 százalékáért felelős.

A terménysorok között traktort vezető személy.

Mezőgazdaság

A föld megművelésével vagy állattenyésztéssel járó mezőgazdasági gyakorlatok szintén metánt és dinitrogén-oxidot termelnek. Ezeket a gázokat együttesen mezőgazdasági üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak nevezik. Az éghajlatváltozásra gyakorolt hatását tekintve a metán körülbelül 25-ször erősebb, mint a CO2, a dinitrogén-oxid pedig körülbelül 300-szor. Megjegyzendő, hogy az állattenyésztés az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának 14 százalékáért felelős.

Hogyan csökkentheti karbonlábnyomát

A karbonlábnyom hatásának megértése fontos lépés az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése felé, amely az éghajlatváltozás egyik fő oka. A jó hír az, hogy számos módon csökkentheti egyéni karbonlábnyomát, és hozzájárulhat egy fenntarthatóbb jövőhöz. Míg egyesek a társadalom fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségének csökkentését és a 100 százalékban megújuló energiára való áttérést szorgalmazzák, mások úgy vélik, hogy a mindennapi életünkben végrehajtott apró változtatások is sokat számíthatnak.

Az egyének például kezdhetik olyan egyszerű életmódbeli változtatásokkal, mint az energiatakarékosság, az újrahasznosítás és a környezetbarát termékek választása. Szervezeti szinten megvalósíthatjuk a szén-dioxid-eltávolítási erőfeszítéseket, valamint támogathatjuk a politika megváltoztatását, befektethetünk megújuló energiába, és támogathatjuk azokat a vállalkozásokat, amelyek a saját karbonlábnyomuk csökkentésén dolgoznak.

Ebből az Economist hatásjelentésből megtudhatja, hogy az egyes iparágak hogyan hajtanak végre pragmatikus lépéseket a műveleteik karbonmentesítésére. Derítse ki, hogy a vállalatok miért képviselnek jelentős erőt a klímaváltozás lassításában, és hogy a gyártás, a pénzügyi szolgáltatások, a kiskereskedelem és az energiaipar hogyan mutathatnak utat.

 

 

Miért fontos a karbonlábnyom csökkentése?

A kutatók már évek óta figyelmeztetnek bennünket arra, hogy lépéseket kell tennünk az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében, és az erre nyitva álló ablak gyorsan bezárul. Az éghajlatváltozás legkatasztrofálisabb hatásainak elkerülése érdekében 2030-ig a 2010-es szinthez képest 45 százalékkal kell csökkentenünk az üvegházhatású gázok kibocsátását, és 2050-re nettó nulla kibocsátást kell elérnünk.

A karbonlábnyom csökkentése az egyik leghatásosabb dolog, amellyel hozzájárulhat az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez. Azzal, hogy kevesebb CO2e-t termel, hozzájárulhat a légkörben lévő ilyen gázok összmennyiségének csökkentéséhez és a globális felmelegedés lassításához.

Emellett a karbonlábnyom csökkentése javíthatja a saját és a környezetében lévők egészségét is. Ha például vezetés helyett gyalog vagy kerékpárral közlekedik, kevesebb káros anyagot bocsát ki, ami jobb levegőminőséget eredményez. És mivel a légszennyezésnek való kitettség számos egészségügyi problémával – például légúti fertőzésekkel és szívbetegségekkel – hozható összefüggésbe, ha Ön is megtesz mindent a kibocsátás csökkentése érdekében, az valós és pozitív hatással lehet a közösségére.

Bár sokféleképpen csökkentheti vállalata karbonlábnyomát, például megújuló energiára való átállással vagy az erőforrások hatékonyabb felhasználásával, végül mégis ki kell, hogy vonnunk a szén-dioxidot a légkörből, ha stabilizálni szeretnénk az éghajlatot. Itt jön be a szén-dioxid-eltávolítás.

Hogyan csökkenthetik a nagyvállalatok a karbonlábnyomukat?

A vállalatok és szervezetek többek között az alábbiakkal csökkenthetik a karbonlábnyomukat:

  • Az energiahatékonyság javítása

    Az energiahatékonysági intézkedések segíthetnek a vállalatoknak pénzt megtakarítani azáltal, hogy kevesebb energiát használnak, miközben egyidejűleg csökkentik a kibocsátást. Az energiahatékonysági intézkedések közé tartozik például a hatékonyabb világítási lehetőségekre való váltás, a napelemek telepítése és az energiatakarékos berendezések használata.

  • A kibocsátások ellentételezése

    A megújulóenergia-egységekhez hasonlóan az ellentételezések is lehetőséget nyújtanak a vállalkozásoknak arra, hogy csökkentsék nettó karbonlábnyomukat azáltal, hogy olyan projektekbe fektetnek be, amelyek eltávolítják az üvegházhatású gázokat a légkörből. Egy vállalat például beruházhat egy olyan projektbe, amely fákat ültet, amelyek elnyelik a CO2-t.

  • Megújuló energia üzembe helyezése

    A megújuló energiaforrások, mint például a nap-, szél- és vízenergia, kevés vagy nulla üvegházhatásúgáz-kibocsátással termelnek villamos energiát. A vállalkozások megújuló energiával működő szén-dioxid-gazdálkodási szoftvereket használhatnak a működésükhöz.

  • A hulladékképződés csökkentése

    Az áruk előállítása jelentős mennyiségű hulladékot hoz létre globálisan. A hulladék csökkentésének módjai közé tartozik az anyagok visszanyerése és újrahasznosítása, a környezettudatosabb csomagolás kiválasztása, a termelés hatékonyságának javítása és a berendezések megelőző karbantartásának végrehajtása, hogy csak néhányat említsünk.

  • Megújuló energia tanúsítványok (REC-ek)

    A REC-ek vásárlásával a vállalatok a megújuló energiaprojektekbe való befektetéssel segíthetnek a kibocsátásuk ellentételezésében. Amikor Ön REC-t vásárol, a megújuló energiaforrások, például a nap-, szél- és vízenergia fejlesztését támogatja.

Milyen lépésekkel csökkenthetem az egyéni karbonlábnyomomat?

Az egyének lépéseket is tehetnek a karbonlábnyomuk csökkentésére, például:

  • Kevesebb energia használata otthon

    Néhány ötlet az otthoni energiafogyasztás csökkentésére: használjon LED izzókat, húzza ki a konnektorból az elektronikai eszközöket, amikor nem használja őket, és állítsa a termosztátot télen néhány fokkal alacsonyabbra, nyáron pedig magasabbra.

  • Kevesebb hús fogyasztása

    Mint korábban említettük, az állattenyésztés az üvegházhatású gázok kibocsátásának egyik fő forrása. Csökkentheti ezeket a kibocsátásokat kevesebb húsétel fogyasztásával, vagy a fenntarthatóbb módon előállított állatokból származó húsételek választásával.

  • Kevesebb autózás

    Csökkentheti karbonlábnyomát például közös autóhasználattal, a tömegközlekedés használatával, kerékpározással és gyaloglással.

  • Újrahasznosítás és komposztálás

    Az újrahasznosítás, a komposztálás és az egyszer használatos termékek kerülése segít távol tartani a hulladékot és az anyagokat a hulladéklerakóktól, ahol azok lassan bomlanak le, és metánt – egy erős üvegházhatású gázt – bocsátanak ki.

Mik a szervezeti karbonlábnyom csökkentésének előnyei?

A vállalati karbonlábnyom csökkentésének számos előnye van. A szervezet teljes kibocsátásának csökkentésére tett lépésekkel megvédheti a környezetet, és javíthatja az eredményét. A vállalati karbonlábnyom csökkentésével járó nyilvánvaló hatások mellett – nevezetesen, hogy segít az éghajlatváltozás elleni küzdelemben – számos további előnyt is érdemes figyelembe venni:

  • Csökkentett működési költségek – Az energiahatékonyság javítása segíthet pénzt megtakarítani az energiaszámlákon. A saját energia előállítása azt jelenti, hogy nincs kiszolgáltatva az energiaárak ingadozásának.
  • Erősebb piaci pozíció – A mai fogyasztók közül sokan szeretnének olyan vállalkozásokat támogatni, amelyek lépéseket tesznek a környezetre gyakorolt hatásuk csökkentése érdekében. Az üzleti karbonlábnyom csökkentése segíthet az ügyfelek megnyerésében és megtartásában.
  • Nagyobb hatékonyság – A fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentésével vállalkozása elkerülheti az áramkimaradásokat és a leállásokat, és ezáltal hatékonyabbá válik. Ez további költségmegtakarításhoz és kisebb környezeti hatáshoz vezethet.
  • Jobb közmegítélés – A vállalat hírneve fontos az általános siker szempontjából. Fenntarthatósági erőfeszítésekkel, amelyek segítenek csökkenteni a karbonlábnyomát, javíthatja megítélését a fogyasztók, az alkalmazottak, a befektetők és a szélesebb közösség körében.
  • Csökkentett kockázat – Ahogy az éghajlatváltozás hatásai egyre nyilvánvalóbbá válnak, azok a vállalatok, amelyek nem tesznek lépéseket kibocsátásuk csökkentése érdekében, versenyhátrányba kerülnek. A karbonlábnyom csökkentése segíthet abban, hogy vállalkozása az élmezőnyben maradjon, és elkerülje az ilyen kockázatokat.

Az éghajlatváltozás globális probléma, és – tekintettel széles körű hatásukra – az üzleti vállalkozásoknak felelősségük, hogy csatlakozzanak a fenntarthatóbb jövő iránti elkötelezettséghez. Szervezete vezető szerepet tölthet be a fenntarthatóság terén, és követendő példát mutathat más cégek és magánszemélyek számára.

Végső soron a karbonlábnyom csökkentése bölcs döntés mind a környezet, mind a szervezet eredményessége szempontjából. Az energiafogyasztás csökkentésével és a hulladék minimalizálásával ön is hozzájárul ahhoz, hogy megőrizhesse a bolygót a jövőbeli generációk számára, miközben hosszú távon pénzt takaríthat meg.

A karbonlábnyommal kapcsolatos megoldások

Függetlenül attól, hogy hol jár a fenntarthatósági folyamatban, a felhőalapú technológiai megoldások segíthetnek a továbblépésben. Ezek az innovatív technológiák segítenek csökkenteni az üzleti karbonlábnyomot, és támogatják a globális átállást a tisztább energiára:

 

 

Irodában egy táblagépen dolgozó személy.

Microsoft Cloud for Sustainability

Szerezze meg a környezeti hatások nyilvántartásához, jelentéséhez és csökkentéséhez szükséges betekintő adatokat.

Mező napelemekkel és egy város látképe a távolban.

Kibocsátási hatás irányítópult

Gyűjtse be és kapcsolja össze az adatokat a felhőben, hogy jobban megismerje környezeti lábnyomát.

Egy kvantumszámítógépen dolgozó személy.

Kvantuminformatika

A kvantuminformatika várhatóan segítséget nyújt majd világszerte az éghajlati célok elérésében azáltal, hogy felgyorsítja a megújuló energiaforrásokra – mint a nap-, víz-, szél- és geotermikus energia – való átállás körüli problémamegoldásokat.

A Microsoft elkötelezettsége a karbonlábnyom csökkentése iránt

A Microsoft elkötelezte magát a fenntarthatóbb jövő mellett a karbonlábnyomának csökkentésével, a kutatás felgyorsításával, az ügyfeleinek a fenntartható megoldások kialakításában nyújtott segítséggel és a környezetet támogató politikák támogatásával. A Microsoft 2030-ig eléri a karbonnegatív működést, és 2050-ig eltávolítja a környezetből a vállalat által az 1975-ös alapítás óta közvetlenül vagy elektromos fogyasztáson keresztül kibocsátott szén-dioxidot.

A videó megtekintése további információért

Csökkentse karbonlábnyomát

Próbálja ki a Microsoft Kibocsátási hatás irányítópultját, hogy átláthatóvá tegye a felhőhasználat szén-dioxid-kibocsátásának hatását, és segítsen felmérni a szén-dioxid-megtakarítási potenciált.

Gyakori kérdések

  • A karbonlábnyom egy egyén, szervezet vagy más egység által a légkörbe kibocsátott üvegházhatású gázok (ÜHG-k) környezeti hatásának mértéke. A „karbon” (szén) kifejezés a fosszilis tüzelőanyagok, például a gáz, az olaj és a szén elégetése során felszabaduló szén-dioxid mennyiségére utal. A Föld átlaghőmérsékletének jelenlegi növekedését elsősorban az ÜHG-k légköri koncentrációjának növekedése okozza.

  • A karbonlábnyom csökkentése fontos lépés az éghajlatváltozás lassításában és a fenntarthatóbb jövő kialakításában. Íme néhány módszer a karbonlábnyomának csökkentésére:

    • Autózzon kevesebbet. Ha lehetséges, fontolja meg a közösségi közlekedést, a közös autóhasználatot vagy a kerékpározást.
    • Csökkentse az energiafelhasználását. Kapcsolja le a villanyt, húzza ki az elektronikus eszközöket, ha nem használja őket, és váltson energiatakarékos világításra és készülékekre.
    • Táplálkozzon fenntarthatóan. Az állati eredetű termékek fogyasztásának csökkentése az egyik leghatékonyabb módja a karbonlábnyom csökkentésének. A marhahús csirkehússal való helyettesítése egyszerűen 75 százalékkal csökkentheti az élelmiszerekkel kapcsolatos kibocsátást. Emellett a helyben termelt élelmiszer vásárlása segít csökkenteni a szállítással kapcsolatos kibocsátást.
    • Vásároljon tudatosan. Vásároljon minél több használt terméket, mivel az új termékek gyártásához további erőforrásokra van szükség.
    • Kerülje az egyszer használatos műanyagokat. A karbonlábnyom csökkentésének egyik módja a hulladék mennyiségének csökkentése. Amikor csak lehetséges, válassza az újratölthető vízpalackokat, az újrafelhasználható bevásárlótáskákat és tárolóedényeket, valamint a komposztálható csomagolást.
    • Fektessen be zöld energiaforrásokba. Válasszon tiszta energiaszolgáltatókat – például olyanokat, amelyek a fosszilis tüzelőanyagok helyett szél- vagy napenergiát használnak –, ha elérhetőek ilyenek a környéken.
  • A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése fontos lépés a közegészség javításához és a bolygó jelenlegi és jövőbeli generációk számára történő megőrzéséhez. Az olyan emberi tevékenységek által termelt szén-dioxid-kibocsátás, mint a fosszilis tüzelőanyagok elégetése, az erdőirtás és az ipari mezőgazdaság hozzájárul a globális felmelegedéshez, a levegőszennyezéshez, az óceánok savasodásához, a környezet romlásához, az élelmiszerellátás bizonytalanságához, a vízhiányhoz és a szélsőséges időjárási eseményekhez.

  • Számos tényező járul hozzá a karbonlábnyom méretéhez. Néhány példa:

    • Az energiafelhasználás és a fosszilis tüzelőanyagokra, például szénre, olajra és földgázra való támaszkodás.
    • Az élelmiszerekkel kapcsolatos választások, például hogy mennyi húst és csomagolt élelmiszert fogyaszt.
    • Az életmóddal kapcsolatos szempontok, például, hogy hány elektronikus eszközt használ, mivel ezek gyakran olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek bányászata sok erőforrást igényel, valamint vásárlási szokások.
    • A közlekedési preferenciái – például, hogy naponta autózik-e, tömegközlekedik-e, gyakran repül-e, vagy rendszeresen gyalogol és kerékpározik-e – jelentősen befolyásolják karbonlábnyomának méretét.
  • Az egyes személyek által kibocsátott szén-dioxid szintje világszerte nagymértékben eltér, a fejlettebb országokban élők nagyobb karbonlábnyomot hagynak maguk után. A globális átlaghoz képest a Egyesült Államoknak nagy a karbonlábnyoma. 2021-ben a lakosok egy főre jutó kibocsátása 14,24 tonna CO2-egyenértéket tett ki, ami több mint háromszorosa a globális átlagnak. Ugyanebben az évben Franciaország egy főre jutó karbonlábnyoma 4,58 tonna volt, míg Brazíliában és Tanzániában sokkal alacsonyabb volt ez a lábnyom – 2,28, illetve 0,21 tonna.

A Microsoft követése